BABÁZUNK

Születése után szeretném megkereszteltetni a babánkat. Én annak a híve vagyok, hogy ezt csecsemőkorban meg kell tenni, a továbbiakat pedig majd az élet hozza, vagy a gyerek elképzelései alakítják a vallásos (vagy nem vallásos) neveltetését. Én ugyan nem járok templomba, de a szüleim annak idején úgy döntöttek, hogy megkeresztelnek. Semmiféle hátrányom nem származott belőle a mai napig, de például egy templomi esküvő esetén kifejezetten előnyös lenne. A testvérem esetében már más volt a helyzet. Őt nem tudták megkereszteltetni, mert ahogy bevitték egy templomba ordítani kezdett. A párom sincs megkeresztelve, és az ő testvére sem. Nem is voltam túl népszerű a családjában, amikor előálltam a keresztelővel. Igazából senkinek a véleménye nem érdekel. A keresztszülő választása még nehezebb ügy. A fent vázoltakból kifolyólag a "családban marad" megoldás kizárt. Az én elképzelésem pedig még botrányokat is kavarhat. Keresztanyát nem is tudnék megnevezni az ismerőseim közül, mert senki nem áll hozzám olyan közel, hogy rá tudnám bízni a gyerekemet, ami gyakorlatilag a keresztszülőség lényege. A keresztapa kérdés már kevésbé problémás az én nézőpontomból. Egyetlen embert tudok elképzelni, aki a mai napig a legfőbb bizalmasom, akivel mindent megbeszélhetek. Régebben más jellegű kapcsolat volt köztünk, de ez mostanra barátsággá alakult. Ha olvassa, biztos tudja, hogy rá gondolok és remélem, hogy nem utasítja vissza a kérésemet, bár ez még hónapokig nem aktuális.