Tegnap (július 31.) volt a soproni nyaralásunk utolsó napja. Reggel szép komótosan készülődtünk, kiélvezve a reggel minden pillanatát. 11-kor sikerült elhagynunk a szállodát, és elindultunk, hogy apró ajándékokat vegyünk az itthon maradt családtagokanak. Bort, játékokat a gyerekeknek, és isteni péksütiket a többieknek. Ezután még megebédeltünk, majd elindultunk hazafelé. Egész jól haladtunk, de az M1-en a 36-os kilóméternél dugóba kerültünk. Két órát várakoztunk ott, mire kiderült, hogy veszélyes anyagot (nitrolakkot) szállító kamion karambolozott, és késő éjszakáig le lesz zárva az út. Ekkor szépen megfordultunk, és az autópálya leállósávján elindultunk visszafelé, hogy elérjük az első kijárót. Itt is szép hosszú volt a sor, de legalább haladt. A máskor 3 órás utat így közel 6 óra alatt tettük meg. Este 8 körül értünk a kórházba, hogy megnézzük Maximkát. Nagyon édes volt. Igazi kis pasi. Amíg ott voltunk, végig aludt. A hangját nem is hallottuk. Nagyon fincsi puha kis bőre van. Este 10-re értünk haza. Még kipakoltuk a csomagokat, majd lefeküdtünk aludni. Jó hosszú nap volt…
Vége a nyaralásnak
2009.08.01. 13:00 Cézár imádó
Szólj hozzá!
Címkék: utazás terhesség kismama bébi nyaralás baba dugó
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.