Mióta Nyafi megszületett, soha nem panaszkodhattam az éjszakákra. Úgy látszik kezd elromlani a dolog. Lehet, hogy a nagy ágy (utazóágy) teszi. Ebbe is beletettem a légzésfigyelőt, de Nyafi folyton keresztbe fordul rajta, és beszorul az ágyba. Akkor elkezd nyűglődni, és fel kell kelnem, hogy visszafordítsam. Ő igazán fel se ébred rá. Így ment egész reggel 5-ig, amikor pedig enni akart. Rajtam azonnal újra elaludt, és két órát durmolt az ágyamban a cumiját cuppogtatva. Én alig fértem el mellette, de nem volt szívem megzavarni.
Délelőtt sétálni mentünk a belvárosba, majd egy önkiszolgáló étteremben ebédeltünk. Cicu a hordozójában saját magát etette meg. Már nem kell fognom a cumisüveget se. Minden nap kap egy fél almát. Ma kakilt először más állagút. Ezek szerint kezd alkalmazkodni a gyomrocskája. Délutánra nagyon álmos lettem a „szuper” éjszaka következményeként. Az én tündérem most is tudta a dolgát. Velem alukált két órát.
Ébredés után megint szopi. Szerettem volna még egyet sétálni, de ezt a szakadó eső meghiúsította. Inkább a szobában maradtunk, és anyu játszott babácskával. Estig már nem aludt, ezért korábban fürdettem a szokásosnál. Evés után pillanatok alatt bekábult. Én is hamar ágyba bújok, és remélem, hogy nyugis éjszakánk lesz.