Hárman maradtunk Sopronban. Anyu, Nyafika és én. Apu tegnap haza vonatozott. Nagyon élveztük ezt a szép napsütéses napot. Délelőtt sétáltunk a belvárosban két órát. Édeske majdnem az egészet átaludta. Délben beültünk egy étterem teraszára, és nyugisan megebédeltünk. Nyafika megkapta a cucliját. és a hordozóban ülve ő is ebédelt. Azután visszamentünk a szobába egy kis sziesztára. Babácska nagyot játszott anyuval. Közben láthatóan elfáradt, de sehogy se tudott elaludni. Hat körül tettünk még egy sétát a környéken, ami végre elaltatta. Ennek ellenére este 8-kor nyügizni kezdett. Pancsi és vacsi után azonnal bealudt. Ez a nap az alvás jegyében telt. Mindenki azzal rémisztgetett a szülés előtt, hogy innentől kezdve nem lesz saját életem, nem lesznek átaludt éjszakáim... Hát egyik se jött be. Olyan jó babát kaptam, hogy mellette szinte semmiről nem kell lemondanom. Kiválóan beilleszkedett az életembe. Aludni pedig többet alszom, mint valaha:) És a nap legédesebb része az volt, amikor Nyafika délután szopizott, anyu ott ült vele szemben a másik ágyon. Szívott kettőt, majd elkezdett erölködni, hogy felülve anyura vigyoroghasson. Ezt így csinálta, amíg jól nem lakott. Szerintem egymásba szerettek:)))