Ma jubilálunk. Elértük a bűvös 100-as számot. Ennyi van még hátra. Tegnap érkeztünk meg Sopronba, és egy hétig maradunk. A szállodában nem akartak olyan szobát adni, mint amit szerettünk volna, hanem az étterem fölött lévőket kínálgatták. Végül a terhességemre való tekintettel megkaptuk valaki más szobáját. Még nem volt kitakarítva, ezért az étterem teraszán elfogyasztottunk egy finom ebédet. Három körül jutottunk be a szobába. Minden szépen fel van újítva. (Már több évtizede járok ide.) Délután elmentünk még beszerezni egy elektromos szúnyogriasztót, majd a nap további részét pihenéssel töltöttük. Ma reggel nagyon kellemes időre ébredtünk. Nem volt túl meleg, de gyönyörűen sütött a nap. Délelőtt sétáltunk egyet a belvárosban, majd elmentünk ebédelni a Hotel Sopronba, ahol minden vasárnap „torkos vasárnap”. Az ételek és az italok is féláron vannak. A teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Kicsit később beugrottunk, egy üzletbe, hogy vegyünk néhány zsömlét vacsorára, és ott megláttam egy cuki kis zenélő bébijátékot. Azonnal magamévá kellett tennem. A pénztáros megkérdezte, hogy kinek veszem. Amikor azt mondtam, hogy magamnak, akkor úgy nézett rám, mint egy őrültre, és közölte, hogy nem is látszom terhesnek (így a hatodik hónap végén). Ezt akár bóknak is vehetném:)
