Most gondolkoztam rajta, hogy mit is nem csináltam a terhesség alatt. Például nem jártam terhestornára. Az elején még nagyon foglalkoztatott a gondolat, de azután a lustaságom erősebbnek bizonyult. Nem mentem el "lihegős" tanfolyamra. Eleinte ide is készültem, de a rengeteg könyv amit olvastam meggyőzött arról, hogy semmi értelme. Ami tudást könyvekből össze lehetett szedni, azt megtettem, de az orvosom is azt mondta, hogy nem lehet könyvből szülni. Azt majd az élet alakítja. Nevetséges elképzelnem, amint 10 magamfajta bálnával együtt szuszogunk és nyögünk a pasijaink karjában:))) És ami még eszembe jut, hogy csak egy alkalommal jártam a védőnőnél (aki nem is hiányzik). Az első alkalommal is csak a kiskönyvet akartam megkapni, hogy meg tudjuk csináltatni az apasági nyilatkozatot. Teljesen fölöslegesnek tartom ezeket a beszélgetéseket. Mérlegem és szívhallgatóm pedig nekem is van. A szülés utáni látogatásokat se várom túlzottan. Utálom, ha idegenek hatolnak az intim szférámba. Jobb lenne, ha úgy működne ez az egész, hogy az ember jelzi a védőnőnek ha szüksége van rá. A kéretlen betolakodás szerintem gusztustalan... Biztos van még néhány dolog ami kimaradt, de most hirtelen ennyi jutott eszembe...