Nyafikám már minden nap 5 körül ébred, de rájöttem, hogy elég neki egy cumit adni, és elszórakoztatja magát az ágyában 7-ig. Délelőtt a szobában játszogattunk. Délben elindultunk a Fertő tóhoz. Cicu a kocsiban ugyan elaludt, de mire odaértünk, már megint nézelődött. Kisétáltunk a strandra, és ott üldögéltünk egy padon. Szopi időben Nyafika elkezdte ütögetni a mellemet, és tépkedni a ruhámat. Ilyet még soha nem csinált. Ott helyben meg kellett szoptatnom. Azután a vízre épített házak között sétáltunk, és megint elszunyált. Délután hosszan autókáztunk egy szép erdős úton. Babácska végig énekelt a cuki kis hangján. Estére olyan fáradt volt, hogy amikor betettem az ágyacskájába, szinte már lefelé menet a kezemben elaludt. Ez volt az utolsó teljes napunk Sopronban. Holnap megyünk haza. Legszívesebben itt maradnék még hetekig, olyan jól éreztem magam anyuékkal, és persze az én drága kis Nyafkámmal. Ebben a néhány napban az édességet se vontuk meg magunktól. Fagyi, süti... minden jöhetett. A csúcs mégis egy somlói volt az Intersparból. Ilyen fincsit még nem ettem. talán holnap még betérünk a kedvenc pékségembe is. Az elsö Nyafis nyaralásunk pont olyan lett, amilyet elképzeltem. Egy hónap múlva megismételjük.)
