BABÁZUNK

Tegnap (augusztus 11) megint nálam járt az én kis kedvencem. Anyuval és Lillával, akit én Nyulinak hívok együtt töltöttük az egész napot. Most, hogy a tesómnak megszületett a második gyereke, már nélküle kellett eljutniuk hozzám, vagyis BKV-val. Ez nem is olyan egyszerű feladat, bár kocsival csak 20km-re lakunk egymástól. Az út még úgy is tovább tarrt egy óránál, hogy elmentem értük kocsival a metróhoz. Sikerült szereznem egy gyerekülést, mert ugye már azért is 30.000 a bírság, ha egy saroknyit megy az ember nélküle. Akinek pedig még nincs gyereke, az miért is tartana ilyesmit az autójában. Nyulikám érkezésekor azonnal megkereste az óriás macimat, levonszolta az alsó szinre, és onnantól kezdve nem nagyon szakadtak el egymástól. Később egy hatalmasat pancsizott a pezsgőfürdőben, majd az ebéd következett. Sütöttem neki gofrit. A tészta és az édesség mindig nyerő nála. Ebéd után próbáltuk rábeszélni, hogy alukáljon egy kicsit, de sehogy se sikerült rávennünk. Bezzeg nekem nem esett volna nehezemre elaludni. Délutánra olyan fáradt lett, hogy anyu jobbnak látta hazavinni, mert előttük állt még a BKV túra. Már a buszon elaludt, ezért a másik buszra már kézben kellett átvinni. Kellemes napunk volt. Remélem máskor is eljön hozzám:)