BABÁZUNK

Napok óta azon dolgozik a család, hogy az én régi gyerekszobámat baba kompatibilissé tegyük. Ahogy „öregedtem”, a hajdan volt gyerekszoba átlényegült irodává, bár az ágyam és a felgyülemlett dolgaim benne maradtak. Nem is sejtettem, hogy ennyi mindent kell majd átnéznem, leporolnom és kiszelektálnom. Úgy érzem, mintha legalább egy családi háznyi cuccot mozgattam volna meg, pedig a szoba kb. 15 négyzetméter. Minden egyes tárgyat és könyvet leporoltunk és lemostunk, nehogy a baba porral érintkezzen majd. Sok régi kedves tárgyról le kellett mondanom, hogy a babaágynak helyet találjak. Kimostuk a függönyöket is. Mielőtt valaki félreértené, nem fogok a szülőkhöz költözni, csak a város másik végén lakunk (csúcsforgalomban akár másfél órára), és kényelmesebb ha itt is van hely, ahol lefektethetem aludni. Szóval most elégedetten ücsörgök a sarokban, és nézegetem a tiszta és illatos „új” szobát. Vasárnap átvehettem a megrendelt rózsaszín ágyneműt. Nagyon szép lett. Tegnap egész délután babacuccokat mostam. Hihetetlen, hogy mennyi kis ruhácskánk van már most. Vasalni nem lesz olyan élmény. Az asztalos azt ígérte, hogy a héten még elkészül a szekrényünk. Akkor lesz hová bepakolni a ruhácskákat.