Nyafika ma délután addig siránkozott a bölcsőjében, amíg magam mellé nem vettem az ágyba. Azt gondoltam, hogy majd ha elalszik, akkor visszateszem. Olyan édesre sikerült ez a produkciója, hogy nem volt szívem kiebrudalni a paplan alól. Én az oldalamon feküdtem, ő pedig szintén oldalra fordulva, szorosan velem szemben. És persze azonnal elaludt. Két órán keresztül durmolt így, én pedig csak gyönyörködtem benne és simogattam. Jó lett volna így elaludni, de mióta a légzésfigyelő sokszor beriasztott, azóta nem merek mellette aludni, csak ha a bölcsőben van… Míg nem kerültünk kórházba, addig rendszeresen szoptattam fekve, és volt, hogy mindketten elaludtunk közben. Mikor felébredtem (akár órák múlva), akkor is még ott cumizgatott:)))
Anya ágya a tuti:)
2009.12.04. 18:11 Cézár imádó
Szólj hozzá!
Címkék: alvás bébi baba mama
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://babazunk.blog.hu/api/trackback/id/tr321574244
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
