Nyafikám betöltötte az ötödik hónapját. Mostanra megduplázta a születési súlyát, és belenőtt a 68-as ruhákba. Ügyesen eljátszik magába is, és már nem kell a kezébe adni a játékokat, hanem egyedül is kiválasztja a neki tetszőt. Képes hosszú percekig kacagni, ha valami tetszik neki. Még mindig igazi kis „szopinyúl”. Imád szopizni. Persze én is imádom, ha ezt teszi. Jókat alszik a kezemben. A hozzátáplálással megvárom a hatodik hónap végét.
Természetesen most is megünnepeltük a hónapfordulót. Anyu sütött répás tortát, és azt dióból készült ötössel díszítette. Az anyósomtól pedig gyönyörű rózsákat kaptunk. Ezt az estét Nyafika megint anyuval töltötte, mert én színházba voltam. Nagyon jól elvannak együtt. Az esti etetéssel megvártak, mert cicuka 8 körül elaludt, így meg tudtam etetni, amikor hazaértem. A kis gyönyörűség még éjjel is mosolygott ránk. Imádom… imádom… imádom…
